Meg tudjuk előzni a szívelégtelenséget?

Testünk működésének meghatározó szerve a szív. Vérkeringésünk központjában percenként 60-80 alkalommal összehúzódva tartja fenn a vérkeringést, egy nap alatt százezerszer összehúzódva. Ezért fontos, hogy 40 éves kor felett rendszeresen kivizsgáltassuk, és a rendszeres szűrés során megbizonyosodjunk egészségéről, esetleges rendellenességeiről – amelyet összefoglaló néven szívelégtelenségnek nevezünk.

A szűrővizsgálat során a kardiológus szakorvos részletesen kikérdezni páciensünket, valamint fizikai vizsgálatot végez. Vizsgálja a családban tapasztalt szív- és érrendszeri betegségeket, kockázatelemzést végez. Keresi a cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség jeleit. Fonendoszkóp segítségével meghallgatja a szívet és a tüdőt, keresi a nem megfelelő zörejeket. Szemrevételezi a végtagokat: amennyiben megdagadtak, az szívbetegségre utalhat.

A kivizsgálás során vérvétellel laborvizsgálatot végzünk, amelyet EKG-vizsgálat egészít ki, a szív esetleges rendellenességei, a szívritmus-zavarok és egyéb, az EKG-vizsgálatból jól észlelhető károsodások kizárására. Ezt követően szívultrahang vizsgálatot végzünk, amely még pontosabban meg tudja állapítani, hogy található-e valamilyen rendellenesség szívünkben.

A modern képalkotó technológia a szív esetében teljes körűen rendelkezésre áll: mellkasi röntgennel vagy alacsony dózisú mellkasi CT-vizsgálattal kaphatunk pontos képet a szív és a tüdő területéről, kardio-CT vizsgálattal kaphatunk nagyon pontos képet a koszorús erekről, a szív kamráiról és a szívbillentyűk működéséről, és amennyiben pedig a szív életképességét kell nagy pontossággal vizsgálni, a kardio-MR vizsgálatot vesszük igénybe.

Fókuszban a szívelégtelenség

A különféle diagnosztikai módszerek eredményeként kiderül: van-e bármilyen probléma szívünkkel. A megfelelő kezelés kiválasztásához négy kategóriát határoznak meg a kardiológus szakorvosok:

• I.  fokú elégtelenség: nem jelentkeznek tünetek, azonban a működés nem feltétlen megfelelő
• II. fokú elégtelenség: a mindennapos tevékenységek során nincsenek problémák, azonban megerőltetés hatására kifullad vagy kimerül páciensünk
• III. fokú elégtelenség: már a mindennapos tevékenységek sem mennek gond nélkül páciensünknek
• IV. fokú elégtelenség: már pihenés közben is légszomjjal küszködik páciensünk

A szívelégtelenség krónikus betegség, amely egész életen át tartó kezelést igényel. De odafigyeléssel, megfelelő kezeléssel a tünetek javíthatók, van rá esély, hogy a szív erősebbé váljon. Megfelelő kezeléssel szívünk élettartama növelhető, a hirtelen szívproblémák kialakulása pedig csökkenthető.

Mikor gyanakodjunk szívelégtelenségre?

Érdemes minél hamarabb kardiológushoz fordulni, ha az alábbi tüneteket tapasztalja magán:

• ödémás lábak és boka
• étvágytalanság és nátha
• légszomj napközben
• légszomj lefekvéskor
• gyors szívverés
• rendszertelen szívverés
• koncentrációs nehézségek
• kimerültség és gyengeség
• csökkent figyelem
• visszatérő mellkasi fájdalom
• edzési terhelhetőség csökkenése
• folyamatos köhögés vagy zihálás
• éjszakai gyakori vizelési inger
• nagyon gyors súlynövekedés vízmegtartás miatt

Bizonyos esetekben a szívelégtelenséget a mögöttük meghúzódó okok kezelésével is lehet gyógyítani. Egy nem jól működő szívbillentyű cseréje vagy a gyors szívverés kezelése visszafordíthatja a szív elégtelen működését. A legtöbb esetben azonban az elégtelenség kezelése a gyógyszerek és – szükséges esetekben – gyógyászati segédeszközök megfelelő alkalmazásával hatékonyan megoldható.

A szívelégtelenség kezelésére négy stratégiát alkalmaz az orvostudomány: gyógyszeres kezelés, műtéti kezelés, palliatív ellátás, azaz a tünetek csökkentése és az életminőség növelése, valamint az otthoni kezelés, melynek lényege a dohányzásról való leszokás, a testsúlykontroll, az egészséges étrend és az alkoholfogyasztás csökkentése. Ezek szakirodalma és kombinációja külön tudomány, gyakran az egyes kezelési típusokat egymással való kombinációban alkalmazzák a kardiológus szakorvosok.

Ezért fontos figyelni szervezetünkre, és ha a fenti tüneteket tapasztalja, azonnal kardiológus szakorvoshoz fordulni. De akiknél nem jelentkeznek tünetek, azoknál is érdemes kardiológiai szűrésre bejelentkezni, és ha valamilyen rendellenesség kiderül, rendszeres kardiológus szakorvosi viziten kezelni a szív- és érrendszeri problémát.