A szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok közé tartoznak világszerte, és sokan azt gondolják, hogy egyértelmű tünetekkel jelentkeznek, mint a mellkasi fájdalom vagy a légszomj. Az igazság azonban az, hogy számos esetben a szívbetegségek „csendben” fejlődnek ki, és csak akkor derül rájuk fény, amikor már súlyosabb következményekkel kell szembenézni. Mit jelent a csendes szívbetegség, és hogyan ismerhetjük fel időben?

A szívbetegség nem mindig jár fájdalommal

Sokan hiszik, hogy a szívproblémák mindig jól felismerhető jelekkel, például szúró fájdalommal, szorító érzéssel vagy hirtelen légszomjjal jelentkeznek. Valójában azonban létezik egy alattomos változatuk, amely tünetmentesen vagy csak enyhe, könnyen figyelmen kívül hagyható jelekkel jelentkezik. Ez a csendes szívbetegség, amely hosszú évek alatt alakul ki, anélkül, hogy az érintett észrevenné. Gyakran olyan apró jelek utalhatnak rá, mint a fáradékonyság, enyhe nehézlégzés terhelésre, szokatlan szédülés vagy akár az alsó végtagok enyhe duzzanata.

Az egyik legveszélyesebb formája a csendes infarktus, amely során a beteg nem tapasztalja azokat a klasszikus tüneteket, amelyeket egy szívinfarktus esetében elvárnánk. Ilyenkor az oxigénhiány miatt a szívizom egy része károsodik, ám az illető ezt esetleg csak gyomorpanasznak, enyhe kimerültségnek vagy átmeneti rosszullétnek érzékeli.

Kiket érinthet a csendes szívbetegség?

Bárki érintett lehet, de bizonyos rizikófaktorok növelik a kialakulás esélyét. A magas vérnyomás, a cukorbetegség, a magas koleszterinszint, a dohányzás, az elhízás és a mozgásszegény életmód mind hozzájárulhatnak az érfalak károsodásához és a szívproblémák kialakulásához. Különösen veszélyeztetettek azok, akiknek a családjában előfordultak már szív- és érrendszeri betegségek, hiszen a genetikai hajlam is szerepet játszhat.

Az idősebb kor is kockázati tényező, hiszen az erek rugalmassága csökken, a szív terhelése pedig az évek során növekszik. Azonban egyre gyakoribb, hogy fiatalabb korban is jelentkeznek szívbetegségek, különösen azoknál, akik keveset mozognak, egészségtelenül táplálkoznak vagy krónikus stressznek vannak kitéve.

Hogyan lehet felismerni?

Mivel a csendes szívbetegség nem jár feltűnő tünetekkel, gyakran csak szűrővizsgálatokkal lehet időben felfedezni. Az egyik legfontosabb vizsgálat az EKG, amely segíthet az esetleges ritmuszavarok vagy korábban lezajlott, tünetmentes infarktusok felismerésében. Az echokardiográfia, vagyis a szívultrahang pontos képet adhat a szív állapotáról és működéséről, míg a terheléses EKG azt vizsgálja, hogy a szív hogyan reagál a fizikai aktivitásra.

A vérnyomás rendszeres ellenőrzése szintén kulcsfontosságú, hiszen a magas vérnyomás az egyik legfőbb kockázati tényező. Emellett a vérzsírok és a vércukorszint mérésével felmérhető a koleszterinszint és az esetleges cukorbetegség, amelyek szintén hozzájárulhatnak az érelmeszesedéshez és a szívproblémák kialakulásához.

Mit tehetünk a megelőzés érdekében?

A legjobb védekezés a csendes szívbetegség ellen a rendszeres szűrővizsgálatok és az egészséges életmód. A kiegyensúlyozott táplálkozás, amelyben sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona és omega-3 zsírsavban gazdag hal szerepel, segíthet csökkenteni a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. A rendszeres testmozgás, különösen a kardió jellegű edzések, mint a gyaloglás, futás vagy úszás, erősítik a szívet és javítják az erek állapotát.

Fontos a stressz megfelelő kezelése is, hiszen a tartósan magas stressz-szint káros hatással lehet a szívre. A relaxációs technikák, mint a meditáció vagy a jóga, segíthetnek csökkenteni a stresszt és javítani az általános közérzetet.

Ha valaki dohányzik, érdemes minél előbb leszokni, mivel a dohányzás közvetlenül károsítja az ereket és növeli a szívbetegségek kockázatát. Az alkoholfogyasztás mérséklése szintén hozzájárulhat a szív- és érrendszer egészségének megőrzéséhez.

A csendes szívbetegség alattomos és veszélyes, mert sokáig tünetmentes maradhat, miközben a szív folyamatos károsodásnak van kitéve. A rendszeres szűrővizsgálatok és az egészséges életmód azonban segíthetnek megelőzni a komolyabb problémákat. Ne várjuk meg, amíg komoly tünetek jelentkeznek – tegyünk időben a szívünk egészségéért!

Foglaljon időpontot még ma kardiológus szakorvosunkhoz az alábbi linken: IDŐPONTOT FOGLALOK!

Meg tudjuk előzni a szívelégtelenséget?

Testünk működésének meghatározó szerve a szív. Vérkeringésünk központjában percenként 60-80 alkalommal összehúzódva tartja fenn a vérkeringést, egy nap alatt százezerszer összehúzódva. Ezért fontos, hogy 40 éves kor felett rendszeresen kivizsgáltassuk, és a rendszeres szűrés során megbizonyosodjunk egészségéről, esetleges rendellenességeiről – amelyet összefoglaló néven szívelégtelenségnek nevezünk.

A szűrővizsgálat során a kardiológus szakorvos részletesen kikérdezni páciensünket, valamint fizikai vizsgálatot végez. Vizsgálja a családban tapasztalt szív- és érrendszeri betegségeket, kockázatelemzést végez. Keresi a cukorbetegség, magas vérnyomás, koszorúér-betegség jeleit. Fonendoszkóp segítségével meghallgatja a szívet és a tüdőt, keresi a nem megfelelő zörejeket. Szemrevételezi a végtagokat: amennyiben megdagadtak, az szívbetegségre utalhat.

A kivizsgálás során vérvétellel laborvizsgálatot végzünk, amelyet EKG-vizsgálat egészít ki, a szív esetleges rendellenességei, a szívritmus-zavarok és egyéb, az EKG-vizsgálatból jól észlelhető károsodások kizárására. Ezt követően szívultrahang vizsgálatot végzünk, amely még pontosabban meg tudja állapítani, hogy található-e valamilyen rendellenesség szívünkben.

A modern képalkotó technológia a szív esetében teljes körűen rendelkezésre áll: mellkasi röntgennel vagy alacsony dózisú mellkasi CT-vizsgálattal kaphatunk pontos képet a szív és a tüdő területéről, kardio-CT vizsgálattal kaphatunk nagyon pontos képet a koszorús erekről, a szív kamráiról és a szívbillentyűk működéséről, és amennyiben pedig a szív életképességét kell nagy pontossággal vizsgálni, a kardio-MR vizsgálatot vesszük igénybe.

Fókuszban a szívelégtelenség

A különféle diagnosztikai módszerek eredményeként kiderül: van-e bármilyen probléma szívünkkel. A megfelelő kezelés kiválasztásához négy kategóriát határoznak meg a kardiológus szakorvosok:

• I.  fokú elégtelenség: nem jelentkeznek tünetek, azonban a működés nem feltétlen megfelelő
• II. fokú elégtelenség: a mindennapos tevékenységek során nincsenek problémák, azonban megerőltetés hatására kifullad vagy kimerül páciensünk
• III. fokú elégtelenség: már a mindennapos tevékenységek sem mennek gond nélkül páciensünknek
• IV. fokú elégtelenség: már pihenés közben is légszomjjal küszködik páciensünk

A szívelégtelenség krónikus betegség, amely egész életen át tartó kezelést igényel. De odafigyeléssel, megfelelő kezeléssel a tünetek javíthatók, van rá esély, hogy a szív erősebbé váljon. Megfelelő kezeléssel szívünk élettartama növelhető, a hirtelen szívproblémák kialakulása pedig csökkenthető.

Mikor gyanakodjunk szívelégtelenségre?

Érdemes minél hamarabb kardiológushoz fordulni, ha az alábbi tüneteket tapasztalja magán:

• ödémás lábak és boka
• étvágytalanság és nátha
• légszomj napközben
• légszomj lefekvéskor
• gyors szívverés
• rendszertelen szívverés
• koncentrációs nehézségek
• kimerültség és gyengeség
• csökkent figyelem
• visszatérő mellkasi fájdalom
• edzési terhelhetőség csökkenése
• folyamatos köhögés vagy zihálás
• éjszakai gyakori vizelési inger
• nagyon gyors súlynövekedés vízmegtartás miatt

Bizonyos esetekben a szívelégtelenséget a mögöttük meghúzódó okok kezelésével is lehet gyógyítani. Egy nem jól működő szívbillentyű cseréje vagy a gyors szívverés kezelése visszafordíthatja a szív elégtelen működését. A legtöbb esetben azonban az elégtelenség kezelése a gyógyszerek és – szükséges esetekben – gyógyászati segédeszközök megfelelő alkalmazásával hatékonyan megoldható.

A szívelégtelenség kezelésére négy stratégiát alkalmaz az orvostudomány: gyógyszeres kezelés, műtéti kezelés, palliatív ellátás, azaz a tünetek csökkentése és az életminőség növelése, valamint az otthoni kezelés, melynek lényege a dohányzásról való leszokás, a testsúlykontroll, az egészséges étrend és az alkoholfogyasztás csökkentése. Ezek szakirodalma és kombinációja külön tudomány, gyakran az egyes kezelési típusokat egymással való kombinációban alkalmazzák a kardiológus szakorvosok.

Ezért fontos figyelni szervezetünkre, és ha a fenti tüneteket tapasztalja, azonnal kardiológus szakorvoshoz fordulni. De akiknél nem jelentkeznek tünetek, azoknál is érdemes kardiológiai szűrésre bejelentkezni, és ha valamilyen rendellenesség kiderül, rendszeres kardiológus szakorvosi viziten kezelni a szív- és érrendszeri problémát.